A fahordót gyűrűszerűen körülfogó és összetartó pánt. Általában fémlemezből készül. (boraszat.hu)

Régi űrmérték. A magyar akó 53.72 liter, a bécsi akó (Fuder, Eimer) 56,589 liter. (boraszat.hu)

Az alkohol egyike az emberiség által leggyakrabban használt pszichoaktív drogoknak. Az alkoholfogyasztás szokása az emberi civilizáció kezdetei óta majd minden kultúrában megtalálható. Egyes kutatók szerint már a kőkorszaki emberiség is fogyasztott alkoholtartalmú italokat. Egy ie. 3500-ből származó papirusz arról tanúskodik, hogy az egyiptomiak ismerték a sörfőzdék intézményét. A bor nagy népszerűségnek örvendett a görög és a római társadalomban egyaránt, a középkori kolostorok tevékenységi köréhez pedig szorosan hozzátartozott a szőlőművelés, a borászat. Az etil-alkohol (C2H5OH) szerves, színtelen, illékony, kellemes illatú, égető ízű, gyúlékony folyadék. "Alkohol" alatt rendszerint csak az etil-alkoholt (etanolt) értjük, bár ebbe a családba kémiailag számos más anyag is beletartozik. Az alkohol erjesztéssel történő előállítását tudományos alapossággal először Louis Pasteur dokumentálta a XIX. század közepén (maga az eljárás már jóval előtte ismeretes volt). Kutatásai során kiderítette, hogy az alkoholt egy mikroszkopikus méretű, egysejtű élesztőgomba állítja elő, amely bizonyos cukrokat szén-dioxiddá és etil-alkohollá bont le. Ahogy az erjesztett anyagban (szőlő, malátázott gabonaőrlemény) csökken a cukor mennyisége, úgy lassul az erjedés is. Ha a cukor elfogyott, vagy az erjesztett anyag alkoholszintje elérte a 14%-ot, akkor az erjedés megáll. Ennek következtében erjesztéssel nem lehet 14%-osnál magasabb alkoholtartalmú italt előállítani. Az ennél töményebb italok készítéséhez desztillálni kell az oldatot, azaz forralással ki kell vonni belőle az alkoholt. A sörök átlagosan 5%-os, a természetes borok 7-14%-os, a pálinka és a rövid italok pedig 40%-os alkoholtartalommal rendelkeznek (de vannak ennél magasabb alkoholtartalmú égetett szeszes italok is). (web.t-online.hu)

Egy 2006. évi kormányrendelet védett eredetű bornak nyilvánította az Izsáki Arany Sárfehért. Ez azt jelenti, hogy Izsáki Arany Sárfehér bort készíteni csak a Kunsági borvidék Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Páhi, Fülöpháza, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós településeinek szőlőiből lehet. Ez jelenleg 2600 hektár-t jelent. Virágokra, zöldfűszerekre emlékeztető illatú bort ad, kellemes savakkal. Könnyű ételek, nyár esti borozgatások kellemes itala. (hungary-wines.com)

Argentínában a XVI. században, a conquistadorok jóvoltából született meg a borkultúra. A termés a kezdetekben a jezsuiták vallási és gyógyászati igényeit elégítette ki. Az ágazat mai formájában a XIX. században alakult ki az európai bevándorlási hullám nyomán, amellyel a Cabernet, Pinot noir, Malbec, Syrah, Barbera és Sangiovese kékszőlőfajták, illetve a fehérbort adó Chenin, Riesling és Torrontés bekerült az országba. Az első független pincészeteket német, olasz, spanyol és francia emigránsok hozták létre.
Borvidékek északról dél felé haladva Argentína öt nagy borvidéke a következő:
1.) Salta/Cafayate Rio Sali partjain fekvő városoktól kapta a nevét.
Tipikus borai:  a Cafayate vagy a nagy hírű Etchart Bodega.
2.) La Rioja/Chilecito elsősorban a Bodega La Rioja borairól híres.
3.) Mendoza minden bizonnyal a leghíresebb argentin borvidék, a Rio Mendoza és a Rio Tunuyan partjain. Számos nagy presztízsű bor kerül ki innen, így az Etchart, Nieto y Senetiner, Trapiche, Norton és Flichman. A Lujan de Cuyo eredetvédett név alatt kimagasló Malbec borok születnek.
4.) San Rafael a Rio Diamante és a Rio Atuel között. Az itt termelt borok közül mindössze a Bodega Goyenechea termékei ismertek
5.) Rio Negro a legdélibb argentin borvidék a Rio Negro partjai mentén. Az itteni borok alig ismertek az ország határain túl. (dbhq.hu)

Négy borminőség-jelző kategóriát különbözetünk meg: asztali bor, tájbor, minőségi bor, különleges minőségű bor. Az asztali borok közé soroljuk az egyszerű, könnyű, tájjellegű borokat, amelyek mustja minimum 13 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmaz. Nevében nem szabad feltüntetni a borvidéket, vagy a borvidék területeit, és nem kötelező a szőlőfajta feltüntetése sem, amennyiben mégis feltüntetik, úgy legalább 70% fajtaegyezés szükséges. (borkincstar.atspace.com)

Egy olyan fiatal ország lévén, mint Ausztrália sokan gondolnák, hogy a borászata is gyerekcipőben jár. De egyetlen ország sem fektet annyi energiát a borászatba, amivel felvehetné a versenyt Ausztráliával. Ausztrália jelenleg 150 000 hektár szőlőterülettel rendelkezik, amelynek a 20%-a még olyan fiatal, hogy nem fordulhat termőre. 1996 és 2000 között Ausztrália borexportja megduplázódott, amit a Brand Australia következetességének köszönhetnek.
Eredetvédelem: Geographic Indication, GI
Ausztráliában a borkereskedők és lelkes borfogyasz­tókban is megjelent annak az igénye, hogy bizonyos földrajzi megjelölésekkel illessék kiemelkedő borrégióikat. Így született meg Ausztrália sajátos kifejezése: a regionalitás, mellyel régióik határait védik. A (Geographic Indication, GI) jelöléssel pedig az eredetvédelmi helyeket jelölik.
Borvidékek: Ausztrália borvidékei közül a déli parton fekvő régióik éghajlata mediterrán jellegű, ami igencsak kedvez a szőlőtermesztésnek. GI jelölést főképpen a Délkelet-Ausztráliában használják, annak érdekében, hogy elkülönítsék a boraikat a Nyugat-Ausztráliából származó borházasítások eredményétől
Szőlőfajták: Ausztráliában található szőlőállományt nagyban befolyásolja a telepesek divathóbortja. A Chardonnay fajta például ismeretlen volt 1970 előtt. Amikor megnőtt az igény a vörösborokra, sok Shiraz és Cabernet Sauvignon tőkét ültettek. Korábban a Semillon, a Rizling és a Verdelho voltak a kedvenc fajták Ausztráliában. Legyakrabban telepített fajtája, a Shiraz. (dbhq.hu)